Kapcsolódó cikkek

"12 jó tanács a szülés utáni hetekre:
A gyermekágyas időszak alatt testünk folyamatosan visszanyeri eredeti formáját. A folyamat része, hogy szülés után véres, majd egyre tisztább váladék (lochia) távozik a méhből. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy ez a váladék nem tisztul, vagy esetleg a vérzés darabos, forduljunk orvoshoz! Az első hat hét alatt tilos minden olyan tevékenység, melynek következményeként fertőző kórokozók juthatnak a méhbe a még nyitott méhnyakcsatornán át. Így minden féle fürdő és ülőfürdő tilos, s ezért kell kerülni a házaséletet is. Az intimterület tisztán tartása az első hetekben a rendszeres, kizárólag tiszta vizes lemosásból áll. A gáttájék sérülése esetén a varratokat- ha nem felszívódó cérnával varrták össze- a szülés utáni ötödik napon szedik ki. A hatodik hét végére a méh teljesen összehúzódik, s a nyakcsatorna ismét teljesen zárt lesz.
Ha gátmetszés történt, a sebgyógyulás hosszadalmas folyamat lehet: fájhat, feszülhetnek a varratok. Jól jöhet majd egy olyan alkalmatosság (úszógumi, párna), amelyen a gát tájékának terhelése nélkül, kényelmesen tudunk ülni."
(forrás: ANYÁK LAPJA 2007 OKTOBER, KM)

"A gátseb gyógyulásáért
A gátsérülés olyan, mint a bordatörés, nem tudjuk begipszelni, rögzíteni, a gát minden testhelyzetünkben, minden levegővételnél dolgozik. Sokszor hallható tanács, hogy szülés után az anyuka üljön úszógumin, ez azonban rossz az ödémás gátnak, mert rontja a terület vérkeringését és késlelteti a sebgyógyulást. Jó, ha egy hétig a friss anyuka zárt lábbal ül, áll és fekszik, mert a sérült szövetnek nyugalomra van szüksége. Helytelen a korai intimtorna, erre majd a 10-15. naptól lesz szükség. Addig is a tudatos mozgással sokat tehetünk a megfelelő regenerálódásért, a későbbi problémák elkerüléséért. Meg kell gondolni hogyan emelgessünk, de azt is, hogyan álljunk, menjünk, vagy éppen hogyan kössük be a cipőfűzőnket, miként tüsszentsünk. A kímélő mindennapi mozgásokat meg lehet tanulni! A gátseb gyógyulását segíti még a hűtés, a hideg légfürdőztetés (pl. alsónemű nélküli szellőztetés, a hajszárító hideg funkciójának használata) illetve az aromaterápiás gátsebolaj. Úszógumi helyett jobb a légpárna (dynaerpárna) vagy nagy labdára ülni, hogy a gát ödémáját csökkentsük. Az első napokban a legjobb a fekvés, gyakori rövid sétákkal megszakítva."
(forrás: BABA PATIKA 2007 AUGUSZTUS, Székely Petra, Berényi Grilla gyógytornász és szülésfelkészítő tanácsa alapján)

"Gyakori kérdések szülés után
Duzzadt, fájdalmas a gátsebem, hogyan ápoljam?
Sok esetben a jegelés enyhíti a fájdalmakat, csökkenti a duzzanatot. Jégakkut, jégkockát helyezzünk 2-5 percig a gátra. Ezt 2-3-szor lehet ismételni, minimum 10 perces szünetet tartva a jegelések között. Naponta többször alkalmazható. Tanácsos megkeresni azt az ülő testhelyzetet, mely a legkényelmesebb. Lehet felfújt úszógumit, szoptatós párnát is használni, ezzel csökkenthető a gátra nehezedő nyomás. Felfrissít és enyhíti a fájdalmat a langyos, hideg vizes lemosás is. A fertőzések megelőzése érdekében naponta többször érdemes a gátat lezuhanyozni, és az erre a célra elkülönített törölközővel megtörölni. Amíg tart a gyermekágyi folyás, a betétet gyakran cserélje! Alkalmazható homeopátiás készítmény (ez nem befolyásolja a szoptatást) a sebgyógyulás serkentése, a fájdalom, duzzanat, viszketés csökkentése érdekében. A felépülést segíti az intimtorna is, amit fokozatosan,, akár már a szülés után is el lehet kezdeni."
(forrás: BABA PATIKA 2007 OKTOBER, Szádóczkiné Török Ivett védőnő)

"Gátmetszés pro és kontra
Az elmúlt időszakban eléggé a figyelem fókuszába került a gátmetszés témaköre. Gyakran hallani várandós asszonyoktól olyan kijelentéseket, hogy ők nem akarnak gátmetszést, mely kijelentések sok mindenre vezethetők vissza. Alapfélelmek minden orvosi beavatkozástól, hallott történetek, melyek szülés utáni gátfájdalomtól szólnak. Rendületlen hit abban, hogy minden technokrácia nélkül képes gyermeket szülni és csak erőszaktevés lenne rajta egy ilyen beavatkozás. Hozzászoktunk életünk irányításához és azt képzeljük, hogy a szülés körüli dolgokat is előre meg tudjuk határozni: előző rossz tapasztalatok stb.
Azért ius érzékeny ez a témakör, mert úgy érzem, itt csúcsosodik ki a részben szolgáltatássá tett szülészet és a szakmai szempontok mégis csak az irányadóak közti konfliktus.
Részben szolgáltatás s szülészet, hisz választhatunk kórházat, szülészorvost, bábát. És igyekszünk is az igényeinknek, elképzeléseinknek megfelelő helyet megtalálni. De sosem szabad elfelejteni, hogy ez egy tudomány, sokat tanult és tapasztalt segítőkkel, akiknek ezzel a szakmaiságát is megkérdőjelezzük.
Mit is jelent pontosan a gátmetszés és miért csináljuk?
Gáton - szűken vett értelmezés szerint - a medencealap azon részét értjük, mely a hüvelybemenet és a végbélnyílás között helyezkedik el. Megtapintva ezen részünket azt hihetnénk, hogy ez egy kicsi terület, de sok izom alkotja, és összetett funkciót lát el. Tágabb értelemben gát alatt az egész medencealapot értjük. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint egy többrétegű izomlapot, melyen megtámaszkodnak a kismedence szervei, melyhez ki van pányvázva a méh, melynek izmos nyílásai teszik nyithatóvá és zárhatóvá a húgycsövet a végbelet és ölelik körül a hüvelybemenetet, támasztják a hüvelyfalat. Ezen felsorolásból sejthető, hogy milyen sokrétű feladatot lát el ez az izomcsoport. Milyenségét tekintve ezek a rostok harántcsíkolt izomszövetből állnak, ami azt jelenti, hogy akaratlagos működtetésükre is részben képesek vagyunk. Mindenkinek megy, hogy el tudja indítani a pisilést, ill. megállítsa, de az már nehezebb feladat, hogy pl. a hüvely körüli izmokra hatással legyünk.
Hogy kerül mindez a szüléshez? A szülés kitolási fázisában a gyermek feje miután áthaladt a csontos medencebemeneten, mely a legszűkösebb pont, centiméterről centiméterre halad át a hüvelyen. Majd a fejtető megjelenik a szemérem nyílásban. Ahogy a gyermek tarkója megtámaszkodik a szeméremcsonton, egyre jobban domborodik a gát - a hüvely és a végbélnyílás közti terület. Ez az a pont, ahol az episiotomia, magyarul gátmetszés meg szokott történni. Méghozzá a következők miatt. A jó időben végzett, megfelelő méretű, helyi érzéstelenítésben, fájás alatt végzett vágás megelőzi a szövetek túlfeszülését, masszív sérülések kialakulását, megrövidíti a fej kigördülésének idejét. Jól ellátható, jól gyógyuló seb keletkezik éles vágással.
Régebben bevett, rutin gyakorlat volt először, de még másodszor szülők esetében is a korai, kiadós episiotomia végzése a "szülés megkönnyítésére". Ma egyre inkább teret hódít a "gátvédelem"gyakorlata. De hol az igazság? Valójában mi is a jó, a helyes irány? NE várják, hogy erre egyértelmű választ lehet adni. A világ nem fekete-fehér. Nem is kívánom letenni a voksot egyik oldalra sem. Inkább nézzük meg min múlik, hogy mi történik és melyek azok a pontok ahol befolyással tudunk lenni esetleg az eseményekre.
Induljunk ki két szélsőséges példából az egyszerűbb érthetőség kedvéért, hogy a fő pontokra rá tudjak világítani. Az első példa asszonya első gyermekét várja. Rendszeresen végez intimtornát, jól tudja kontrollálni gátizmai működését. Jó rugalmas szövetei vannak, beleértve a hüvely és a gát szövetét is, hogy még inkább felkészítse ezen területet a szülésre asz utolsó időszakban még illóolajos gátmasszázst is végez. Az ő méreteihez illő súlyú gyermek várható. A szülés jól halad. A szülést kísérő bába jól képzett. A szülés segítéséhez nincs szükség gyógyszerekre, a gyermek szívhangjait ellenőrizve, azok mindig kifogástalanok. Az idősebb orvos még alig domborodó gátnál, kiadós méretű vágást ejt. A szülés után a gátseb jól gyógyul, de erősen megnehezíti az első hét napjait és még fél évig kissé érzékeny marad a terület. Talán ilyen és ehhez hasonló történetek miatt van az, hogy félelmetesnek, néha fölöslegesnek, akár az asszonyokon elkövetett egyfajta erőszaknak tűnhet bizonyos megvilágításban a beavatkozás. Bár a doktor ezen esetben is a klasszikus szakma szabályai szerint járt el. De ezen esetben valóban felmerül, hogy valóban szükség volt-e a beavatkozásra.
De nézzük a másik példát is. Túlsúlyos asszony, szakadékony, könnyen sérülő szövetekkel. Nagy gyerek várható. A szülés haladásának segítésére oxytocinos infúziót kap. A kitolási szakaszban az asszony fáradt, rosszul kooperál. A nagy méretű fej kigördülése hirtelen történik meg, mivel az asszony nem hallgat a szülésznő szavaira. Gátmetszés nem történt. A nem túl jó konzisztenciájú szöveteken hatalmas sérülés keletkezett, a repedés a végbél záróizmait is eléri. Nehezen ellátható, rosszabbul gyógyuló seb lett. Fél év múlva kemény széklet ürítésekor még mindig érzékeny a terület. 10 év múlva pedig a hüvelyfal gyengeségéből kifolyólag sérv alakul ki, ún. rectocele. Itt egy korábbi, kiadósabb vágás nagy valószínűséggel kivédte volna ezt a nagy sérülést. Ezen példákkal csak érzékeltetni szerettem volna, hogy mennyire nem egyszerű ez a kérdés. És valóban felkészült, tudáson és szakmai tapasztalatokon alapuló döntést igényel, hogy kell-e vágni, hova és mekkorát, ill. mérlegelni, hogy mikor hagyható el a beavatkozás. Azt fontos megérteni és elfogadni, hogy ez nagyrészt csak az adott pillanatban eldönthető kérdés és nem kívánság műsor. A várandósság, a szülés egy nagy tanítás, beavatás a nőknek arról, hogy az események nem mindig kiszámíthatóak, előre meghatározhatóak. Egyfelől fontosnak tartom, hogy készüljenek a szülésre, beleértve akár a gáttal való foglalkozást is, másfelől ugyanolyan fontosnak tartom, hogy beleérezzenek és elfogadják azt, hogy a szülés akárhányadik is, valahol kiszámíthatatlan események sora, amiben az állandósság maga az asszony és a szülés folyamata. De a mikéntek és a hogyanok nem meghatározhatóak előre.

Normál szülés esetében a gátmetszés mellett szól:

• megrövidíti a hüvely és a gát túlnyúlásának idejét, ezzel javítja a jól funkcionáló élettartamot,
• megrövidíti a fej kigördülésének idejét, ami néha a baba szempontjából is fontos lehet, megelőzhetők a súlyos sérülések, amelyek néha maradandó károsodásokat is okozhatnak,
• éles sebszélek keletkeznek, amelyek jól összeilleszthetők, jól rekonstruálható az anatómia
• a vágott szélű sebek jól gyógyulnak.

Miután szinte rutin beavatkozássá vált a gátmetszés végzése szülés során, radikálisan csökkent a későbbi hüvelyfal előboltosulásos elváltozások mennyisége.
Bár a vágott seb mérete néha nagynak tűnhet, a felhasznált varróanyag szövetbarát és ma már un. felszívódó fonalakat használunk, okozhat irritációt. A vágás nem kíméli az ereket és az idegeket, nagy ritkán bizonytalan érzékenységet hagyva.
A szüléskor lehet olyan szituáció, amikor nem megfontolás tárgy a gátmetszés végzése, hanem szinte kötelező - pl. vákuumos segítség használatakor, koraszülés esetén stb.
Gátvédelem
(Itt jegyezném meg, hogy gátmetszéskor is történik gátvédelem, az egyéb sérülések megakadályozása végett, így nem teljesen helyén való ez a fajta különbségtétel, de ez terjedt el a köztudatban.)
Van esély arra jó szövetek, jó felkészülés, jól konfigurálódott fej, megfelelő kooperáció és a bába szakmai felkészültsége esetén, ill. ha semmi sürgető nincs, hogy a gát sérülése nélkül történjen meg a szülés.
Ha keletkeznek kisebb horzsolások, repedések, azok jól gyógyulnak, jobban megkíméli az ereket és az idegeket. Emiatt általában kisebb a sérülésből adódó vérveszteség és talán kevésbé fájdalmasak.
De ha nagy sérülések keletkeznek - akár az el nem végzett vágás miatt - azok nehezebben kontrollálhatóak, többirányúak, anatonómiailag nehezebben rekonstruálhatóak, maradandó funkciócsökkenést okozhatnak. A hosszabb szövetfeszülési idő miatt a későbbiekben gyakrabban alakulhat ki hüvelyfali gyengeség, különböző korképek és panaszok formájában.
Összességében, ha valaki nem rutinszerűen végzi ezt a beavatkozást, sok mindent összevetve születik meg a döntés a gátmetszés szükségességéről és milyenségéről. Remélem sikerült rávilágítanom, hogy ez mennyire nem egyszerű kérdés.
Amit mégis tehetünk. Tájékozódjunk a gondozó orvosunk szemléletéről a gátmetszést illetően. A jó kommunikáció itt is nagyon fontos. A jövőre nézve is jót teszünk magunkkal, ha elsajátítjuk az intim tornát és gyakoroljuk. Függetlenül attól, hogy szükségessé válik-e a gátmetszés vagy sem. Hisz a gát mindenféle értelemben vett regenerálódását segíthetjük a végzésével, ill. szüléskor is jó hasznát vesszük, mivel megtanultuk a figyelmünket fókuszálni az adott területre is. Konzultáljunk bábával, lát-e lehetőséget a gátvédelemre ill. milyen jó tanácsokat tud adni a felkészüléshez. De ne felejtsük el - optimális esetben is csak az adott pillanatban dönthető el, hogy valóban elhagyható-e a gátmetszés.
(forrás: BABAINFO, Dr Gutmann Orsolya, szülész-nőgyógyász)

"Más lett a világ: gyermekágy

A szülés utáni első órákban talán csak az tűnik fel, hogy hiányzik a hasunkból a baba. Aztán ahogy telik az idő, ráébredünk, hogy testünk-lelkünk viharos változásokon megy keresztül újra. Nézzük sorban, mi várható.

A méh a kileny hónap alatt kétszázszorosára nő. Ezt az átalakulást visszafelé jóval gyorsabban teszi meg, de azért kell hozzá legalább három hét. Ne várjuk tehát, hogy pocakunk azonnal elsimuljon. Ahhoz, hogy a baba elférjen, a bőr, a bőr alatti kötőszövet és a hasizmok jelentősen kitágulnak, szülés után nem tudják visszaszerezni azonnal eredeti rugalmasságukat, erre több hónapot kell várni. Ha nem pusztán várunk, hanem teszünk is érte, felgyorsul a folyamat. A szülés után két héttel már szabad hasizomgyakorlatokat vlgezni, persze kis adagokban, naponta több alkalomra elosztva.

Alul valami fáj
Szülés közben a legnagyobb megterhelés a hüvely és a gát területén várható. A hüvely sérülhet, és vizenyős, duzzadt lehet szülés után. Ugyanígy a gát. Ha nem végeznek gátmetszést, és nincs gátseb vagy belső sérülés, akkor csak pár napig érzékeny ez a terület. Ellenkező esetben három hétig is eltarthat a gyógyulás. Ha jólesik, naponta többször is lezuhanyozhatja a gát környékét, lehet pár percig jegelni is, tiszta textíliába csavart jégkockákkal. Sok friss mama érzi, hogy a gát körüli izmai gyengébbek, mint annak előtte.Akár vizeletcsepegés is előfordulhat. Az intimtornát (gátizomtornát) már a szülés utáni napokban érdemes elkezdeni, töltsön ezzel tíz percet minden nap!

Nehéz napok hat hétig
A méhlepény tapadásának helyén tenyérnyi seb keletkezik a lepény leválása miatt. Szülés után az első hónapokban jól érzékelhetően, többnyire fájdalmasan össze-összehúzódik a méh, így egyre kisebb lesz a seb.Ezeket az utófájásokat leginkább szoptatás közben érezheti a kismama. Ilyenkor nagyobb mennyiségű vér is távozhat a hüvelyen át. Könnyebb elviselni az utófájásokat úgy, hogy tudjuk, ez a felépülés rézse, és csak egy-két napig tart. A szülés utáni vérzés az első hét végére barnás, majd újabb egy hét elteltével sárgás folyássá változik, a hatodik héten megszűnik. Van, akinél ez a folyamat két-három hét alatt végbemegy. Érdemes már a kórházi csomagba eldobható bugyit és jelentős mennyiségű éjszakai betétet csomagolni. Ha az anya nem szoptat, az első menstruáció jelentkezésére a hatodik-nyolcadik héten számíthat. A kizárólag szoptató anyák menzesze általában a baba féléves kora körül vagy még később jelentkezik.

Ahova a király is gyalog jár...
...oda nem nagyon kívánkozik a kismama közvetlenül a szülés után. A legtöbb anya azt meséli, ha rajta múlt volna, inkább kihagy három-négy napot, el sem tudta képzelni, hogy odalent kijöjjön még valami nagyobb dolog, mikor anélkül is feszül, fáj minden. A legtöbb szülészeten két nap türelmi idő után hashajtót adnak, így kénytelen kelletlen megtapasztalja az ember lánya, hogy a feladat nem is kivitelezhetetlen. A szülés a húgyhólyagot is megerheli, előfordulhat, hogy nehezen tud a kismama pisilni. Ez azért veszélyes, mert a felgyűlt vizeletben elszaporodhatnak a kórokozók, ami húgyuti fertőzéshez vezethet, A gyógyír: sokat kell inni.

Mozgás!
Bár a gyermekágyi időszak arra való, hogy békében összeszokjunk a kisbabával, nem szerencsés sok időt ágyban tölteni. A szülés hormonálisan megbolygatja a véralvadás folyamatát, és a keringés, a vérnyomás is megváltozik, ami kedvez a vérrögképződésnek. A trombózisveszély csökkentése érdekében ma már a császáros mamákat is minél korábbi felkelésre bíztatja a személyzet. Az első napokban jó, ha a kismamam mellett van valaki, ilyenkor ugyanis elég gyakori a szédülés, ájulás. HA a terhesség alatt visszértágulat vagy aranyér alakult ki (mindkettő a vénás rendszer betegsége) szülés után számíthatunk ennek fokozatos visszahúzódására. Ha gyulladás is kíséri rzt az állapotot, kenőccsel gyógyszerrel, tornával lehet rajta javítani.

Almából görögdinnye
Közvetlenül a szülés után nem sok változást érzünk a mellünkben. Ám a harmadik-negyedik napon nagyon sok kismama arra ébred, hogy a melle szinte kétszeresére duzzadt. Gyakori szoptatással sokat lehet javítani a helyzeten, de ez alkat kérdése is. Érdemes már a szülés után mellre tenni a babát, és utána minden alkalommal, ahányszor csak érdeklődést mutat a a szopizás iránt. Ha attól tart, hogy ez fárasztó lesz, gondolja át, hogy legjobban a szoptatás közben lehet pihnni, akár szundítani is. Kéjen segítséget ahhoz, hogy megtalálja a legkényelmesebb szoptatási testhelyzetet. A fekve szoptatás kincset ér, hiszen a legtöbb baba éjjel-nappal egyaránt gyakran megéhezik. Ha túl feszes a melle, lehet, hogy fejnie kell egy keveset, hogy a baba be tudja kapni a mellbimbót. Kérjen meg ismerősei közül egy gyakorlott anyukát, hogy még az első napokban, a tejbelövellés előtt tanítsa meg kézzel fejni. Ha a baba jól tud szopni, fejésre a továbbiakban valószínűleg nem lesz szüksége. A tejbelövellés időszakában segíthet, ha szoptatás előtt meleg borogatást alkalmaz, vagy kellemesen meleg zuhanyt vesz, ez segíti a tej áramlását. Ha kisebesedett a bimbó, szoptatás után hagyja szabadon a mellét, és lehetőleg váltogassa a szoptatási testhelyzeteket. Figyeljen arra, hogy a baba a lehető legmélyebben kapja be a bimbót és a bimbóudvart, így sérül legkevésbé a mell. Bár sok nő álma, hogy ekkora keblekkel éljen, az ötödik-hatodik héten a mell visszanyeri a szülés előtti méretét. Ez nem jelenti azt, hogy csökkenta tej mennyisége!

Sírás, nevetés
A szülés utáni napokbannem ritka, hogy az egyik percről a másikra változnak érzelmeink. Az anyák nagy része a második-harmadik napon el-elsírja magát, s a továbbiakban sem felhőtlenül boldog. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen most éli át, milyen felelősséggel is jár egy kisbaba.A legjobb, ha előre leszámol azokkal a mítoszokkal, amelyek az anyaságról élnek a köztudatban:
- A szeretet a babával együtt érkezik
Sokan csak napok vagy hetek múlva élik át teljes mértékben az anyaság örömét, fokozatosan fogadják el kisbabájukat és azt a hatalmas változást, amely bekövetkeuett az életükben
- Ösztönösen tudok mindent
Ez így is lenne, ha még az őserdőben élnénk. Ám a huszadik század kultúrájában nevelkedtünk, ahol leginkább azt tanultuk meg, hogy ne bízzunk az ösztöneinkben, majd a tudomány és a technika segít rajtunk. Egy mai anyának sok mindent meg kell tanuknia, és időbe telik, mire hinni kezd megérzéseinek. Legyen türelmes!
- Minden anya boldog!
Csak a reklámfilmekben! Azt senki sem reklámozza, milyen rengeteg kompromisszumot kell kötni, mennyi testi-lelki fájdalmat kell átélni, mire az ember egy kicsit magabiztosabb lesz, és jól érzi magát új szerepében.
- A kisbaba tökéletes!
A legtöbbünknek van valamilyen elképzelése arról, milyen a vágyaink kisbabája. És legtöbbünk gyereke nem egészen olyan. Szinte biztos, hogy nem olyan fegyelmezett, békés, alkalmazkodó, mint ahogy azt a legtöbb babakönyv leírja.
- Mintaanyának kell lenni!
Szó sincs róla. Ki mondja meg, milyen a tökéletes anya? Higgye el, minden kisbaba nyűgösködik néha, a sírás nem feltétlenül azt jelzi, hogy rosszul bánnak vele. Nem csak az anyán múlik, miként alakulnak a dolgok az új családban. Fogadjon el minél több segítséget, és beszélje meg párjával, kinek mia feladata. Így több ideje lesz arra, hogy a babát megismerje, és megtanulja, mikor mire van szüksége.

Forduljon orvoshoz!
Ne várja meg a hathetes kontrollt, ha a következőket tapasztalja!

• Láz vagy elhúzódó hőemelkedés a szülés napja után. Ez gyulladásra utalhat, kezelni kell! A tejbelövellést kísérheti hőemelkedés, ez normális.
• A gyermekágyi folyás újra élénk színű, véres, bővebb, darabos és rossz szagú.
• A gátseb váladékozik, egyre jobban fáj.
• Görcsös hasi fájdalmat érez az utófájások elmúltával.
• Ha tartósan lehangolt, nem tud aludni, nem kíván enni, fél, hogy nem tudja ellátni a babát, nem érdekli a kicsi, vagy éppen csak a babára tud figyelni, beszéljen védőnőjével, orvosával, kérjen segítséget!"

Partnereink: